Free Magazin - 2004/12/21 
Luke Vibert ismét beköszöntött – igencsak aktív mostanság, hiszen legutóbbi albuma az ősszel jelent meg a WARP-nál. Most Ninja-színekben tündököl, s hozza megszokott formáját. Különös rekordot tart: ő az egyetlen olyan művész, akinek a munkái a Rephlexnél, a WARP-nál, a Mo’Wax-nél és nindzsáknál egyaránt megjelentek. Mindez azonnal be is határolja muzikális irányultságát. „A Cornwall-iskola válasza Marcel Duchamp-ra, csak giccsesebb” – írják a Zen-ajánlóban. Ambient, drill and bass, instrumentális hip hop, élőzenészek egységes egyvelege a Vibert-style. Félreismerhetetlen style. Bohóckodik ő is, mint Richard D. James, de könnyedebben, fülbemászóbban, befogadhatóbban teszi. „Giccstronika” – nem tudom, ki aggatta rá, de rendkívül találó a jelző. Az a giccs, amiért megőrülünk, aminek már értéke van, ami tudatosan annak készült. Talán ez a legtalálóbb jelző rá. Egyébként sok újat nem mondhatunk, voltaképpen a szokásos, tökéletesen passzol az életműbe. Gyűjtőknek, rajongóknak, ninja-fanoknak kihagyhatatlan.
Komlodi Ferenc |
| Click to view All Reviews |
